Gémüstökgomba (Typhula fistulosa)
Jelenleg nem terem.

Legfontosabb jellemzői:
- Vékony, magas, sárgásbarnás, lefelé keskenyedő termőtest
- Rugalmas, szálas, üreges belsejű hús
- Lomberdők avarjában, korhadékon nő
- Könnyen felismerhető, de nehezen észrevehető, ritka faj
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a gémüstökgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/3. Termőtest
Nagyon vékony és magas; sárgásbarnás színű, néha szürkés, vöröses árnyalatú; sima vagy hosszirányban ráncolt felületű, lefelé keskenyedő termőtest. Csúcsa többnyire tompa, néha kihegyesedő; alja nemezes, gyakran kissé gyökerező.

2/3. Termőréteg
Termőrétege a termőtest felületének nagy részét borítja, csak az alja meddő.

3/3. Hús
Vékony, rugalmas, szálas, csőszerűen üreges belsejű; fűszálhoz hasonlóan szétszakítható, sárgásbarnás hús. Íz és szag nem jellemző.

Előfordulás
Mikor és hol teremhet gémüstökgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően szeptembertől novemberig fordul elő.
Élőhely
Lomberdők avarjában a lehullott (és gyakran talajjal fedett) kis ágakon; egyenként vagy seregesen nő. Nehezen észrevehető, Magyarországon ritka faj.

Kedvelt fái
Elsősorban bükk, ritkábban nyír, juhar, éger, illetve mogyoró korhadékán fordul elő.
Életmód és ökológiai szerep
Korhadékbontó szaprotróf.
A korhadékbontó gombák mindig holt faanyagon, fajtól függően például álló vagy fekvő fatörzseken, tuskókon, különböző vastagságú ágakon, elhalt gyökereken, esetleg tobozokon nőnek, ezek lebontásáért felelősek. A táplálékul szolgáló holt faanyag lehet akár a földfelszín alatti, elhalt gyökér vagy betemetett faanyag is (ilyenkor tévesen talajlakó szaprotrófnak, vagy mikorrhizásnak gondolhatjuk őket). Máskor akár élő fa elhalt részein is nőhetnek, így tévesen akár parazitának is tűnhetnek. Mivel a faanyagok sokáig megtartják a bennük felgyülemlett vizet, az ide tartozó fajok egy része aránylag jó szárazságtűrő.
Ehetőség
A gémüstökgomba nem ehető.
Étkezési értéke nincs; húsa nagyon vékony, íze jelentéktelen. Ritkasága miatt ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!
Hasonló fajok
A gémüstökgomba elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Kákagomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Vékony mozsárütőgomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Vaskos mozsárütőgomba
(Clavariadelphus pistillaris)
nem ehető
Sárga bunkógomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Árvalányhajgomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Az egyes gombafajok között részletes összehasonlíthatást végezhetsz a gombapárok oldalunk segítségével. Alternatívaként a fajlista átnézése vagy a tulajdonságok szerinti, interaktív gombahatározó is hasznos lehet.
Gombahatározás tulajdonságok alapján, alkalmazás segítségével
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó (web)alkalmazásunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!

Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Gémüstökgomba fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!



Köszönjük Cséfalvay Katalinnak, a Történetek képekkelblog szerzőjének, hogy fotóival hozzájárult az oldal sokszínűségéhez!