Kétalakú csertapló (Inonotus nidus-pici)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a kétalakú csertapló? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/3. Termőtest

Ivaros (teleomorf) és ivartalan (anamorf) alakja is létezik. Elsősorban a fák odvainak peremén fejlődő idősebb (fekete) vagy fiatal (sárga) példányaival találkozhatunk. Ezek ivartalan, évelő termőtestek; alakjuk gumószerű, a fiatal példányok élénksárgák, és felületükön vízszerű guttációs cseppeket választanak ki; idővel sárgásbarnásak, barnásfeketék lesznek és beszáradnak; végül feketévé, fás állagúvá és repedezetté válnak. Ivaros termőteste az odú belső boltozatán fejlődik, ezért kevésbé szembetűnő; többnyire varszerűen szétterül, 5-10 cm széles, 0,5-2 cm vastag, szinte csak csövekből áll; vékony, bőrszerű kéreggel. Színe fiatalon okkersárga, majd barnásfekete. Az ivartalan termőtestekkel ellentétben nem évelő; év végén leválik, de évről évre újraképződik.

⌀ 3-10 cm

2/3. Termőréteg

Az odú belső boltozatán lévő (ivaros) termőteste csöves termőrétegű, fiatalon sárga, majd barnásfeketés, végül fekete; apró, kerekded pórusokkal (4-6 db/mm). Az odút övező gumószerű (ivartalan) termőtestei életük egy szakaszán (amikor már barnulnak vagy feketednek, de még nem repedezettek) szintén termelnek spórákat; ezek ivartalanok ugyan (ún. klamidospórák), de fertőzőképesek, sőt, a gomba szaporodásában betöltött szerepük valószínűsíthetően még jelentősebb is, mint az ivaros spóráké. Ezt a forrás azzal indokolja, hogy nyitottabb helyen és nagyobb számban nőnek, korábban is jelennek meg a fákon, és hosszabb ideig (egész évben) termelnek spórát.

spórapor: barna

3/3. Hús

Fiatalon szívós, rostos, parafaszerű, később kemény, száraz, fás állagú. Az ivartalan termőtest metszete fiatalon körkörösen sávos. Szaga nincs.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet kétalakú csertapló? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Egész évben megtalálható.

Élőhely

Élő lombos fákon nő; a megtámadott fa törzsén odút képez, és gyakran feketésre színezi a fát is az üreg körül vagy az alatt. Erdőben és városi környezetben egyaránt előfordul, de leggyakrabban hegy- és dombvidéken, a völgyek és domboldalak cseres-tölgyeseiben találkozhatunk vele. Ivartalan alakja egész évben megtalálható, sokszor szembetűnő: nyáron a még fiatal, sárgás példányai feltűnőek, míg a lombját vesztett téli erdőkben az idős, fekete termőtestek; mindig az odúk nyílása körül. Ivaros termőteste az odú belsejében, március-áprilisban kezd fejlődni, de nem évelő; télen vagy tavasszal lehull. Elsősorban közép-európai elterjedésű, Magyarországon gyakori faj. Jelentős erdészeti károkat okoz, különösen a cser monokultúrákban (elegyetlen erdőkben). Főként ágcsonkokon és fagylécen keresztül fertőz; a sebzett, de egyébként erőteljes, egészséges fákat is megtámadja és a fa gesztrészébe hatolva pusztít.

Kedvelt fái

Elsősorban tölgy (főként csertölgy) sebparazitája, de elvétve találtam már bükk, juhar és platán fákon is; továbbá a források szerint kőris, vadgesztenye, dió, esetleg más lombos fák törzsén is előfordulhat, jóval ritkábban.

Életmód és ökológiai szerep

Parazita és korhadékbontó szaprotróf (fehérkorhasztó).

Egyes parazita (farontó, élősködő) fajok a megtámadott gazdaszervezet halála után korhadékbontó szaprotrófként tovább élnek. Az ebbe a csoportba tartozó, úgynevezett nekrotróf parazita gombák ennélfogva egyaránt fordulhatnak elő különböző még élő, de sérült és legyengült gazdaszervezeteken (jellemzően beteg, idős fákon), illetve holt faanyagokon is. A táplálékul szolgáló faanyag gombafajtól függően lehet például a fa törzse, tuskója, vagy gyökere (így látszólag a talajon is nőhetnek).

Ehetőség

A kétalakú csertapló nem ehető.