Változékony pöfeteg (Lycoperdon excipuliforme)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a változékony pöfeteg? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/4. Termőtest

Körte vagy bunkó formájú; gömbölyded fejrészből és megnyúlt, fejlett tönkszerű részből álló termőtest. A két rész találkozásánál jellegzetesen gyűrött, ráncosan összehúzott. Fiatalon fehéres, krémszínű, idősödve szürkésokkeres, végül barna lesz. Külső burka finoman szemcsés, apró, puha tüskéi jellegzetesen görbültek, csoportokba összehajlók. Éretten a tüskék lehullanak, a belső burok sima felületű, mintázat nélkül.

⌀ 4-9 cm

2/4. Termőréteg

Termőrésze a gömbölyded fejrész belsejében található, mely idővel szabálytalan nyílással felszakad és érett, barnás spóráit "kipöfögi" (leginkább az eső és a szél segítségével terjed). A termőtest alsó, tönkszerű része meddő.

spórapor: olívbarna

3/4. Tönk

Valódi tönkje nincs, de tönkszerű része legtöbbször jól fejlett, a többi pöfeteg tönkjénél jóval hosszabb (olykor szinte kalapos gomba hatását keltheti); csúcsán jellegzetesen gyűrött, ráncosan összehúzott. Ezen tulajdonságai más pöfetegektől jól megkülönböztetik.

4/4. Hús

Fiatalon fehér és rugalmas, majd éréskor a fejrészben sárgásbarnásan elfolyósodik, végül barna lesz és elporlad; meddő tönkrésze megbarnul és kiszárad.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet változékony pöfeteg? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Jellemzően júliustól novemberig fordul elő.

Élőhely

Lomberdők és fenyvesek talaján, erdőszélen, tisztásokon, ritkábban réteken és legelőkön is előfordul. Többnyire magányosan, vagy csak néhány termőtest nő egymás közelében. Megbarnult, kiszáradt tönkszerű része sokáig megmarad a termőhelyen.

Életmód és ökológiai szerep

Talajlakó szaprotróf.

A talajlakó szaprotróf gombák jellemzője, hogy (nevükhöz méltón) talajon nőnek és fától különböző holt szerves anyagok, például avarmaradványok lebontásáért felelősek. Gombafonalaikkal átszövik a táplálékul szolgáló avarmaradványokat, ezért a mikorrhizás gombákhoz képest nehezebb őket tönkkel együtt a talajból kifordítani. Ebből eredő sajátosságuk az is, hogy a talajból kifordított tönk alja gyakran avarmaradványos (például levelek tapadhatnak hozzá). A talajlakó szaprotróf gombák fajtól függően gyakran erdőben, erdőszélen nőnek, de egyes fajok kizárólag erdőn kívül, füves területeken fordulnak elő. Kiadósabb esőzések után az ebbe a csoportba tartozó gombák termőtestei viszonylag gyorsan megjelenhetnek.

Ehetőség

A változékony pöfeteg feltételesen ehető; árusítható.

A fogyasztásra szánt gombát mindig vizsgáltassuk be szakellenőrrel, oldalunk használata ezt nem helyettesíti!