'%20gradientUnits='userSpaceOnUse'%3e%3cstop%20stop-color='%237f605f'%20offset='0'/%3e%3cstop%20stop-color='%2395605f'%20offset='1'/%3e%3c/linearGradient%3e%3clinearGradient%20id='a'%20x1='113.7'%20x2='127.41'%20y1='80.517'%20y2='93.092'%20gradientTransform='matrix(1.782%200%200%201.782%20-134.07%20-65.672)'%20gradientUnits='userSpaceOnUse'%3e%3cstop%20stop-color='%23d5d0ca'%20offset='0'/%3e%3cstop%20stop-color='%23d7b18c'%20offset='1'/%3e%3c/linearGradient%3e%3c/defs%3e%3cg%3e%3cpath%20d='m71.65%2045.03c-20.742%204.5151-38.708%2015.999-42.289%2018.859-4.8626%203.8844-3.6802-12.283-2.0122-22.142%205.2089-20.609%2019.131-29.863%2035.827-35.059%2020.839-6.4856%2035.585-4.2605%2047.089%203.4428%2018.23%2012.208%2017.026%2043.848%2017.14%2035.941%200.12658-8.7625-20.234-4.0233-55.755-1.0427z'%20fill='url(%23b)'%20stroke='%237f605f'%20stroke-width='4.4227'/%3e%3cpath%20d='m61.664%2061.193c-1.0665-7.7945%2036.269-18.39%2038.896%203.1329%201.4644%2036.875%2014.353%2031.274%200.98407%2074.033-15.826-2.3024-29.776-1.3388-55.011%200.46005%204.861-50.943%2012.282-37.218%2015.132-77.626z'%20fill='url(%23a)'%20stroke='%237f605f'%20stroke-width='4.4227'/%3e%3cpath%20d='m117.03%2040.91c-7.4025%200.13139-18.015%202.5807-29.65%202.6494-22.993%200.13595-31.931%206.3402-60.2%2020.419%203.3822%203.5892%2017.985%205.9785%2033.516%207.6644%200.36234-3.0422%200.68911-6.4802%200.96962-10.458-1.0665-7.7945%2036.269-18.39%2038.896%203.1328%200.13339%203.3591%200.36257%206.362%200.65707%209.0848%207.1366-2.2907%2027.546-4.6835%2026.229-26.381-0.84406-4.9126-4.6598-6.2124-10.417-6.1102z'%20fill='%23e7e8a6'%20stroke='%237f605f'%20stroke-linejoin='round'%20stroke-width='4.4227'/%3e%3cpath%20d='m14.4%20149.25c10.714-17.181%2098.341-20.802%20115.57-1.7628-70.268-10.28-75.24-6.9198-115.57%201.7628z'%20fill='%237f605f'%20stroke-width='1.8451'/%3e%3c/g%3e%3c/svg%3e)
Karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus)
Jelenleg nem terem.
Legfontosabb jellemzői:
- Füstfoltos közepű, fiatalon szögletes kalap
- Sérülésre azonnal sárguló kalapszél, tönkbázis és hús
- Sűrű, szabadon álló, fiatalon rózsaszín, idővel sötétbarna lemezek
- Fejlett gallér
- Jellegzetes vegyszerszag
- Elsősorban füves helyeken nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a karbolszagú csiperke? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/5. Kalap
A kalapszél nyomásra, sérülésre azonnal sárgul. Kalapja középen füstfoltos, fiatalon szögletes. Kalapbőre túlnő a peremén.
2/5. Termőréteg
Sűrű, szabadon álló, fiatalon élénk rózsaszín, majd csokoládébarna lemezek.
3/5. Tönk
Gumós tönk, nyomásra azonnal sárgul (különösen az alja).
4/5. Gallér
Fejlett gallér.
5/5. Hús
Vegyszerszagú, húsa fehér, vágásra azonnal sárgul (leginkább a tönkbázisban).
Előfordulás
Mikor és hol teremhet karbolszagú csiperke? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően májustól októberig fordul elő.
Élőhely
Füves helyeken, parkokban, városi környezetben is, de erdőszéleken, lomb- és fenyőerdőben is nő. Kedveli a tisztásokat, nitrofil helyeket.
Életmód és ökológiai szerep
Talajlakó szaprotróf.
A talajlakó szaprotróf gombák jellemzője, hogy (nevükhöz méltón) talajon nőnek és fától különböző holt szerves anyagok, például avarmaradványok lebontásáért felelősek. Gombafonalaikkal átszövik a táplálékul szolgáló avarmaradványokat, ezért a mikorrhizás gombákhoz képest nehezebb őket tönkkel együtt a talajból kifordítani. Ebből eredő sajátosságuk az is, hogy a talajból kifordított tönk alja gyakran avarmaradványos (például levelek tapadhatnak hozzá). A talajlakó szaprotróf gombák fajtól függően gyakran erdőben, erdőszélen nőnek, de egyes fajok kizárólag erdőn kívül, füves területeken fordulnak elő. Kiadósabb esőzések után az ebbe a csoportba tartozó gombák termőtestei viszonylag gyorsan megjelenhetnek.
Hasonló fajok
A karbolszagú csiperke elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Erdőszéli csiperke
(Agaricus arvensis)
ehető
Gumós csiperke
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Nagyspórás csiperke
(Agaricus crocodilinus)
ehető
Tintaszagú csiperke
(Agaricus moelleri)
mérgező
Fenolszagú csiperke
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Fehér tarlógomba
(Leucoagaricus leucothites)
ehető
Az egyes gombafajok között részletes összehasonlíthatást végezhetsz a gombapárok oldalunk segítségével. Alternatívaként a fajlista átnézése vagy a tulajdonságok szerinti, interaktív gombahatározó is hasznos lehet.
Gombahatározás tulajdonságok alapján, alkalmazás segítségével
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó (web)alkalmazásunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!
Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Karbolszagú csiperke fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!
