Mézszagú galambgomba (Russula melliolens)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a mézszagú galambgomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/4. Kalap

Borvörös, ibolyásvörös, barnásvörös, változatos színű (kifakulva akár húsrózsás), olykor sárgán foltos, a közepén többnyire sötétebb, akár csaknem feketés kalap. Felülete fényes, csupasz, nedvesen tapadós, idősen a széle kissé bordázott; alakja kezdetben domború, majd kiterülő, végül a közepén bemélyedő. Kalapbőre a kalap feléig lehúzható, alatta a hús vöröses.

⌀ 4-11 cm

2/4. Termőréteg

Fiatalon fehéres, majd halvány krémszínű, idővel okkeresen, rozsdasárgán foltosodó; tönkhöz nőtt vagy csaknem szabadon álló, közepesen sűrű, galambgombásan törékeny lemezek. Esetenként a tönknél villásan elágazók, élükön pedig akár kissé vöröses árnyalatúak is lehetnek.

spórapor: krémfehér

3/4. Tönk

Fehéres, idősödve okkeresen foltosodó, a tövénél gyakran sárgásbarnásra színeződő; hengeres, hosszirányban finoman ráncolt felületű tönk.

⌀ 1,5-3 cm↕ 4-11 cm

4/4. Hús

Kemény, merev és pattanva törő, akárcsak más galambgombák. Színe fehéres, de idősen és elvágva lassan sárgásbarnásra színeződik; a kalapbőr alatt pedig vöröses. A friss, fiatal példányoknak nincs különösebb szaga; idősen és száradáskor azonban jellegzetesen mézszagú lesz, melyről könnyen felismerhető (de erre gyűjtés után akár 1-2 napot is várni kellhet). Íze enyhe, nem csípős.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet mézszagú galambgomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Jellemzően júniustól októberig fordul elő.

Élőhely

Savanyú talajú lomberdőben, gyakran erdőszélen nő; Magyarországon nem túl gyakori faj.

Kedvelt fái

Elsősorban tölgy, ritkábban bükk, esetleg gyertyán alatt nő.

Életmód és ökológiai szerep

Gyökérkapcsolt.

A gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombák talajon nőnek, és környezetükben mindig található élő fa, amivel szimbiózisban élnek. A mikorrhizás gombák sokszor konkrét fafajtákhoz, vagy akár egyetlen adott fafajtához kötődnek - így a fajra jellemző partnerfák ismerete nagyban segítheti a határozást. A gomba és a partnerfa egyedek a gyökérkapcsolat révén kölcsönösen segítik egymást tápanyagokkal és vízzel. Eső után jellemzően csak később, jóval a szaprotróf fajok után jelennek meg. A talajlakó szaprotróf gombáknál könnyebb őket a talajból kifordítani, és a tönk alja nem, vagy kevésbé avarmaradványos.

Ehetőség

A mézszagú galambgomba ehető.

A fogyasztásra szánt gombát mindig vizsgáltassuk be szakellenőrrel, oldalunk használata ezt nem helyettesíti!