Retekszagú kígyógomba (Mycena pura)
Jelenleg nem terem.

Legfontosabb jellemzői:
- Halványlilás, erősen bordázott szélű, higrofán, nedvesen sötétebb kalap
- Ritka, hasas, fehéres lemezek, féllemezek
- Lilás színű tönk
- Erősen retekszagú
- Lomb- és fenyőerdőben nő
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel a retekszagú kígyógomba? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/4. Kalap
Erősen bordázott szélű; többnyire halványlilás, de változatos színű, akár sárgásfehér; higrofán, nedvesen sötétebb; domborúból kis púppal kiterülő kalap.

2/4. Termőréteg
Viszonylag ritkán álló, hasas; fehéres, halványlilás lemezek, sok rövid féllemez.

3/4. Tönk
Világos, többnyire lilás színű, hengeres vagy lefelé enyhén kiszélesedő tönk.

4/4. Hús
Erősen retekszagú; halványlilás színű, törékeny, vékony hús.

Előfordulás
Mikor és hol teremhet retekszagú kígyógomba? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően júniustól novemberig fordul elő.
Élőhely
Lomberdők és fenyvesek avarán fordul elő.

Életmód és ökológiai szerep
Talajlakó szaprotróf.
A talajlakó szaprotróf gombák jellemzője, hogy (nevükhöz méltón) talajon nőnek és fától különböző holt szerves anyagok, például avarmaradványok lebontásáért felelősek. Gombafonalaikkal átszövik a táplálékul szolgáló avarmaradványokat, ezért a mikorrhizás gombákhoz képest nehezebb őket tönkkel együtt a talajból kifordítani. Ebből eredő sajátosságuk az is, hogy a talajból kifordított tönk alja gyakran avarmaradványos (például levelek tapadhatnak hozzá). A talajlakó szaprotróf gombák fajtól függően gyakran erdőben, erdőszélen nőnek, de egyes fajok kizárólag erdőn kívül, füves területeken fordulnak elő. Kiadósabb esőzések után az ebbe a csoportba tartozó gombák termőtestei viszonylag gyorsan megjelenhetnek.
Ehetőség
A retekszagú kígyógomba mérgező.
Méreganyag: muszkarin.
A mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, idegrendszeri tünetek.
Hasonló fajok
A retekszagú kígyógomba elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Rózsás kígyógomba
(Mycena rosea)
mérgező
Feketeszegélyű kígyógomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Szagos kígyógomba
?Erről a fajról egyelőre nincs fényképünk.
Lila pénzecskegomba
(Laccaria amethystina)
ehető
Lila susulyka
(Inocybe lilacina)
mérgező
Szürkéslila pereszke
(Lepista sordida)
ehető
Az egyes gombafajok között részletes összehasonlíthatást végezhetsz a gombapárok oldalunk segítségével. Alternatívaként a fajlista átnézése vagy a tulajdonságok szerinti, interaktív gombahatározó is hasznos lehet.
Gombahatározás tulajdonságok alapján, alkalmazás segítségével
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó (web)alkalmazásunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!

Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Retekszagú kígyógomba fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!















