Tölgyfa-kérgestapló (Buglossoporus quercinus)

Határozóbélyegek

Miről ismerhető fel a tölgyfa-kérgestapló? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!

Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!

1/4. Kalap

Eleinte gumószerű, majd félkör vagy nyelv alakú, oldalt álló, kissé domború, lekerekített szélű kalap. Színe kezdetben fehéres, majd sárgás, idővel sárgásbarnás, sötétebben foltos; felülete matt, sokszor egyenetlen, fiatalon finoman bársonyos. Nyomásra vörösesbarnán színeződhet.

⌀ 8-30 cm

2/4. Termőréteg

Fehéres, idővel krémszínű, nyomásra vörösesbarnára vagy halvány lilás-rózsaszínesre színeződő; apró, kerekded pórusai vannak (2-4 db/mm). Csövei (a metszeten) rövidek, legfeljebb 5 milliméteresek.

spórapor: fehér

3/4. Tönk

Tönkje többnyire hiányzik vagy rövid és csökevényes; de a növekedés helyétől függően néha lehet karakteresebb is.

4/4. Hús

Fiatalon puha és rugalmas, később szívós, parafaszerű; a rövid (~5 mm-es) csövekhez képest vastag (3-4 cm-es) húsa van. Színe fehéres, de vágásra vörösödik, majd barnul. A szárazabb termőtestek esetében ez a színeződés nem mindig figyelhető meg. Szaga nincs.

Előfordulás

Mikor és hol teremhet tölgyfa-kérgestapló? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?

Termőidő

Jellemzően júniustól októberig fordul elő.

Élőhely

Idős, legyengült vagy már elhalt tölgyek törzsén és tuskóján nő, legtöbbször a lomberdők nyitottabb részein, pl. erdei utak mentén. Gyakran egyetlen, máskor 2-3 termőtestet fejleszt, melyek egymással részben összenőhetnek. Melegkedvelő, egyéves (nem évelő), ritka faj. Európa több országában (pl. Anglia, Németország) nem csak ritka, hanem védett, sőt kihalással veszélyeztetett.

Kedvelt fái

Kizárólag tölgy törzsén és tuskóján fordul elő.

Életmód és ökológiai szerep

Korhadékbontó szaprotróf és parazita (barnakorhasztó).

Egyes parazita (farontó, élősködő) fajok a megtámadott gazdaszervezet halála után korhadékbontó szaprotrófként tovább élnek. Az ebbe a csoportba tartozó, úgynevezett nekrotróf parazita gombák ennélfogva egyaránt fordulhatnak elő különböző még élő, de sérült és legyengült gazdaszervezeteken (jellemzően beteg, idős fákon), illetve holt faanyagokon is. A táplálékul szolgáló faanyag gombafajtól függően lehet például a fa törzse, tuskója, vagy gyökere (így látszólag a talajon is nőhetnek).

Ehetőség

A tölgyfa-kérgestapló nem ehető.