Aranypenész (Hypomyces chrysospermus)
Jelenleg nem terem.

Legfontosabb jellemzői:
- Tinóru fajokon élősködő penészgomba faj
- Eleinte apró szürke foltokat képez a gombán
- Hamar fehéres, szövetszerű lesz és az egész termőtestet beborítja
- Később aranysárgává és porzóssá válik
- Az érintett gomba húsa lágy, rothadó lesz
- Főleg a nemezestinóru fajokat támadja meg; nyirkos, meleg időben gyakran láthatjuk
Határozóbélyegek
Miről ismerhető fel az aranypenész? Figyeljük meg az alábbi, rá jellemző tulajdonságokat!
Gombahatározásnál tartsuk szem előtt, hogy az egyes példányok megjelenése még az adott fajon belül is igen változatos lehet. Soha ne támaszkodjunk kizárólag a képekre és a vizuális összhatásra, hanem vegyük sorra a legfontosabb határozóbélyegek leírásait!
1/4. Kalap
A megtámadott gombán kezdetben kis szürke foltokat képez, majd fehéres bevonatként az egész termőtestet gyorsan átszövi, később aranysárgává és egyre inkább porszerűvé válik. Életének utolsó szakaszában barnás vagy vörösesbarnás színű és kéregszerű lesz, bár ebben az állapotában csak ritkán látható, mert eddigre a termőtest és a penészgomba is nagyrészt lebomlott.

2/4. Termőréteg
Fehér és aranysárga állapotaiban még ivartalan, csak életének utolsó szakaszában, a barnás, vörösesbarnás színű aranypenész válik ivarossá.

3/4. Tönk
A fertőzés gyakran a megtámadott gomba tönkjének tövénél kezdődik (itt a leginkább optimálisak a nedvességviszonyok); bár indulhat a pórusoknál is, gyorsan szétterjedve a tönkön és az egész termőtesten.

4/4. Hús
Az aranypenész által megtámadott gomba húsa puhábbá válik, és viszonylag hamar rothadó, barnás, porszerű lesz.

Előfordulás
Mikor és hol teremhet aranypenész? Ezen tulajdonságok a keresést és a határozást egyaránt segítik.
Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket: Melyik hónapban találtuk? Milyen élőhelyen volt; lomberdőben, fenyvesben, füves területen, esetleg városban? Hol nőtt; talajon, holt faanyagon, esetleg élő fán? Ha voltak fák a közelben, pontosan milyen fafajták voltak?
Termőidő
Jellemzően májustól novemberig fordul elő.
Élőhely
Gombaparazita; főként különböző nemezestinórukon, elsősorban a Xerocomus és a Xerocomellus nemzetség fajain élősködik. Gyakran találkozhatunk vele például az arany tinóru, a csapottspórás tinóru, illetve a molyhos tinóru termőtestein, de akár a lemezes tinóru, barna tinóru vagy egyéb fajokat is megtámadja; főként nyirkos, meleg időben.

Életmód és ökológiai szerep
Parazita.
A parazita gombákat élő, de sérült és legyengült gazdaszervezeten, jellemzően beteg, idős fákon találhatjuk. Ritkábban, de előfordulnak más gazdaszervezeten, például rovarokon, kukoricán, rozson vagy akár más gombákon élősködő gombák is. Mindannyiukra igaz, hogy gyengítik a megtámadott gazdaszervezetet és hozzájárulnak annak halálához.
Ehetőség
Az aranypenész mérgező.
Méreganyag: mikotoxinok.
A mérgezés tünetei: A mikotoxinok rövidtávú ételmérgezést jellemzően nem okoznak, ellenben fogyasztás esetén a szervezetben felhalmozódnak, és nem csak egészségkárosító hatásúak, de a legveszélyesebb természetes módon képződő méreganyagok közé tartoznak. Összesen több, mint 400 mikotoxin ismeretes (melyeket különböző penészgombák termelhetnek), közöttük sejt-, illetve idegmérgek; vese- és májkárosító, hormonháztartást zavaró, rákkeltő, illetve mutagén vegyületek is előfordulnak.
Más penészgombákhoz hasonlóan az egészségre veszélyes, sőt súlyosan mérgező is lehet. Szerencsére kellően feltűnő és elrettentő kinézetű, bár a fertőzés kezdeti szakaszában kialakuló szürke penészfoltokat esetleg még valamivel nehezebb lehet észrevenni. Már ebben a korai állapotában is (amint látható válik) veszélyes, ráadásul eddigre a termőtest többi részét is átszőhette. Emiatt alapszabály, hogy a megtámadott gombának az esetleg még egészségségnek látszó részeit se fogyasszuk! Nem elég csak az érintett részeket kivágni; ha bármilyen fertőzést látunk a gombán, az egészet dobjuk ki, ahogyan például a penészfoltos kenyérrel is tennénk.
Hasonló fajok
Az aranypenész elsősorban az alábbi fajokkal téveszthető össze:
Arany tinóru
(Xerocomellus chrysenteron)
ehető
Csapottspórás tinóru
(Xerocomellus porosporus)
ehető
Molyhos tinóru
(Xerocomus subtomentosus)
ehető
Lemezes tinóru
(Phylloporus pelletieri)
védett
Barna tinóru
(Imleria badia)
ehető
Az egyes gombafajok között részletes összehasonlíthatást végezhetsz a gombapárok oldalunk segítségével. Alternatívaként a fajlista átnézése vagy a tulajdonságok szerinti, interaktív gombahatározó is hasznos lehet.
Gombahatározás tulajdonságok alapján, alkalmazás segítségével
A szóba jöhető fajok leszűkítéséhez használd egyedi fejlesztésű interaktív gombahatározó (web)alkalmazásunkat! Segítségével kiválaszthatod a keresett tulajdonságokat (pl. jelenleg termő, lomberdei, sárga lemezű gombák) és megtekintheted a választott tulajdonságoknak megfelelő, oldalunkon elérhető gombafajokat!

Szűrj a gombák tulajdonságai alapján és fedezd fel a hasonló kinézetű gombafajokat!
Aranypenész fényképek
Minél jobban ismerjük az adott gombafajra jellemző alaki változatosságot és élőhelyi sajátosságokat, annál nagyobb eséllyel tudjuk felismerni akár még az atipikus példányokat is. Galériánk célja ennek támogatása. Továbbá az itt megjelenő fényképekkel találkozhatsz a gombás játék-ban is, amennyiben gyakorolni szeretnéd a gombafajok felismerését.
Nagyításhoz kattints bármelyik fotóra!
























Köszönjük Cséfalvay Katalinnak, a Történetek képekkelblog szerzőjének, hogy fotóival hozzájárult az oldal sokszínűségéhez!